Termékleírás - szalagparketta

Kedves Vásárló!

Engedje meg, hogy szívből gratuláljunk választásához, mellyel egy valódi időtálló és örök divatú termékhez jutott. A természetes fából készült építési anyagok, díszítő és burkolóelemek hosszú éveken át kitartóan hálálják meg használójuk bizalmát és a gondoskodást, melyet ezen élő anyagnak szentelünk.

Annak reményében, hogy Ön évek távlatából visszatekintve is elégedett lesz döntésével engedje meg, hogy – a parkettája installálásához kapott Fektetési útmutatóban leírtak betartásán túl – felhívjuk figyelmét néhány apró figyelmességre, melyek ráfordításával parkettája az idő múlásával sem veszít mindazon jellemzőiből, melyekkel újonnan szívünkbe lopta magát.

Általános tudnivalók

A parketta – alapanyagából és szerkezetéből adódóan – kiváló műszaki tulajdonságokkal rendelkezik, ám néhány hatással szemben kevésbé ellenálló.

Elsősorban a túlzott nedvesség az, melyre a termék különösen érzékeny. Soha ne tegye ki tartósan magas páraterhelésnek, illetve kerülje a folyadékokkal való közvetlen érintkezést. Amennyiben ez mégis bekövetkezik, mielőbb biztosítsa a parketta felületének szárazságát, valamint az alapos kiszellőzést.

Mint, ahogy mi magunk, úgy a parkettánk is 18-21 Celsius fokon és 50-60%-os páratartalom mellett értik jól magukat. A páratartalom lehetőleg állandó legyen! Párologtató, akvárium, növények, párásító berendezés is segítségünkre lehet a megfelelő klíma fenntartásában. Ha a páratartalom nagyon alacsony, abban az esetben nagyobb fugák keletkeznek!

Fokozott mechanikai hatásokra a termék felülete tartós esztétikai elváltozásra hajlamos lehet. Ne tegye ki erős ütésnek, karcolásnak, illetve alkalmas alátétek nélküli nehéz tárgyak (pl.: bútorok) általi statikus terhelésnek.

Görgős székek/asztalok használatakor alkalmazzon megfelelő alátéteket, valamint kerülje az intenzív „pontszerű” terheléseket (pl.: hegyes cipősarok).

Egyéb tudnivalók

Óvja parkettáját a túlzott közvetlen, vagy sugárzó hőhatástól, illetve fagyástól.

A faanyag természetes jellemzője az állandó mozgás (zsugorodás‐dagadás), mely nedvesség‐, valamint hőmérséklet‐változás hatására különböző mértékű lehet. Bármely más fa építőanyaghoz hasonlóan a parketta is együtt él és öregszik környezetével, melynek természetes velejárója a használata során létrejövő mikro‐elmozdulások okozta időnkénti kisebb hanghatás. Megfelelő

alátétek használatával, valamint a környezeti hőmérséklet és páratartalom egyenletesen tartásával ez a jelenség csökkenthető, de teljesen nem kizárható.

Amennyiben a tartós használat mellett bekövetkező természetes kopás, vagy rendkívüli esemény hatására a parketta felületét védő lakkréteg folytonossága megszakad, ajánlatos megújítani azt, mivel a szabadon lévő faelemek ellenálló‐képessége lényegesen elmarad a lakkozottakétól.

Amennyiben további kérdése merülne fel parkettája megfelelő használatát illetően, forduljon bizalommal kereskedőjéhez/kivitelezőjéhez, vagy kérjen segítséget szaküzletek képviselőitől.

Padlófűtés és készparketta együttes alkalmazása

1. Bevezetés

A padlófűtés és a padlóburkolat együttes alkalmazásának vizsgálata

Az energia‐megtakarítás és a nagyobb komfort igénye elősegítette a padlófűtés elterjedését.

Az elterjedéssel egy időben jelentkeztek a fűtött felületek burkolásának problémái. A padlófűtéssel egybeépített aljzatra történő parkettázásnál a hagyományos faburkolatok lerakásának követelményein túl azonban további előírásokat is be kell tartani. Mind a burkolóanyagokkal, mint az alkalmazott fektetési technológiával szembeni követelmények eltérnek a megszokottaktól.

2. A padlófűtés és a fa padlóburkolatok együttes alkalmazásának követelményrendszere

Összefoglaljuk a tervezés, kivitelezés és üzemeltetés során betartandó előírásokat. Ezek az előírások értelemszerűen a műanyagcsöves, vízfűtéses és öntött esztrich réteggel készített, Magyarországon gyártott rendszerre vonatkoznak. A padlófűtés és a padlóburkolat együttes alkalmazásának követelményrendszerét három részre célszerű osztani:

‐ tervezési,

‐ kivitelezési,

‐ üzemeltetési előírásokra.

2.1. Faburkolatú padlófűtéses felület tervezésének előírásai

a) A tervezésnél figyelembe kell venni, hogy a parketta alapvetően hőszigetelő. Ezért 15 mmnél vastagabb és rossz hővezető‐képességű lágylombosok és fenyők alkalmazását kerülni kell. Legalkalmasabb parkettatípus a készparketta. A vékony csaphornyos parketta vagy a 2 mozaik parketta alkalmazását nem lehet kizárni, de ezek lerakása nagyobb körültekintést igényel.

b) A beton és a parketta közé fólia vagy szigetelőfilc ‐ mely a hagyományosan lerakott parkettáknál követelmény ‐ nem kerülhet.

c) A felhasznált valamennyi segédanyagnak a vivőági hőmérsékleten hőállónak, öregedésre érzéketlennek kell lennie.

d) A fűtőcsövek közti távolság ne haladja meg a 150 mm‐t, így a parketta felületi hőmérsékletének eloszlása kedvezőbb lesz.

e) Fűtőcsöveket a teljes felületre le kell rakni, még ha ezt a hőigény nem is indokolja.

f) Mivel korlátozott a padlófelület hőleadása, a helyiséget akár pótlólagosan is hőszigetelni kell. Hőszigetelés értékeinek el kell érni az újonnan épült épületek hővédelmének minimális követelményeit.

g) A fűtést úgy kell tervezni, hogy a vivőági vízhőmérséklet ne lépje túl még a leghidegebb napokban sem az 50 °C fokot.

h) A parketta felületi hőmérséklete (talphőmérséklet) sohasem lépheti túl a 28°C‐ot, mint hőfiziológiai korlátot.

i) Az esztrich minimális vastagsága a fűtőcsövek felett nem lehet kevesebb 45 mm‐nél. Ajánlott a 60 mm.

2.2. Kivitelezési előírások

a) A lerakott parketta nedvességtartalma nem haladhatja meg a 7‐8%‐ot , mert különben rések keletkezésével kell számolni.

b) A legtöbb probléma a nem kellően kiszárított esztrichre történő parkettázás miatt következett be. Az esztrich nedvességtartalma irodalmi adatok szerint nem haladhatja meg az 1,8%‐ot.

c) A felfűtést az esztrich bedolgozását követő betonkötés befejeződése után szabad megkezdeni. A felfűtést legalább 50°C‐on illetve a tervező által megengedett maximális értéken kell végezni a mellékelt leírás szerint. A fűtés bekapcsolása után a víz hőmérséklete naponta 10°C‐kal emelhető.

d) A leragasztás egyértelműen csökkenti a betonesztrich és a parketta közt kialakuló hőhidat. Leragasztás esetén oldószeres poliuretán ragasztót kell használni. A leragasztást követően a ragasztó használati utasításában leírt pihentetési időt be kell tartani. A hőhíd kicsi, ezért azt javasoljuk, hogy a kiszárított esztrich rétegre önterülő aljzatkiegyenlítőt kell felhordani. Ennek kiszárítása után teljesen sík és így jó hőátadást biztosító felületet kapunk.

e) A fal és az esztrich illetve a fal és a parketta között, valamint – 50 m2‐nél nagyobb helyiségeknél – középen tágulási hézagot kell hagyni.

2.3. Üzemeltetési előírások

a) A padlófűtéssel egybeépített parkettázott helység relatív páratartalma nem csökkenhet 50% alá. Száraz levegő kialakulásakor mesterségesen pótolni kell a hiányzó légnedvességet.

b) A felfűtés és a lehűtés mindig fokozatosan menjen végbe, így elkerülhetők az esetleges feszültségek. Az 5 napos fokozatos átmenetet mindig be kell tartani.

c) Az előremenő víz hőmérsékletének szabályozásához hőhatárolót kell beépíteni, hogy semmiképpen ne lépje túl a megengedett értéket.

d) A takarításnál a bő vizes felmosást kerülni kell, mert ezek a rendszerek érzékenyebbek mindennemű nedvességváltozásra.

3. Következtetések, javaslatok

A padlófűtés és burkolóanyaga egy egységet képez, külön nem szabad vizsgálni őket. Egyik részen történő változás a másik részre is kihat. Ezt a tervezésnél és a kivitelezésnél is figyelembe kell venni.

A padlófűtés és a fa padlóburkolat összeegyeztethető egymással. Azonban a tervezéskor és a kivitelezéskor figyelembe kell venni, hogy parketta kerül a felületre. A parketta ilyen konstrukcióban történő lerakása szakértelmet igénylő munka, csak e téren jártas szakemberek végezhetik.

A fűtött padlófelület burkolható szalagparkettával. A betonesztrichből kiáramló hő nem teszi tönkre a parkettát. A megfigyeléseink során semmiféle károsodást nem észleltünk az előírások maradéktalan betartása esetén.

Nem javasoljuk bükk és juhar fedőrétegű szalagparketták és padlófűtés együttes alkalmazását a két fafaj magas hőtágulási és zsugorodási tényezői miatt.

4. Padlófűtés előkészítése

A kivitelezés során a mért értékek jegyzőkönyvi regisztrálása mellett az alábbi adatok és utasítások segítségével pontosan elvégezhető a biztonságos rendszer kialakítása.

Megrendelő: ………………………………………………

Kivitelezés helyszíne: ………………………………………………

Betonréteg vastagsága: ………… mm

Betonozási munkák befejezése: ………… év………… hó………… nap

A betonkötés befejeződése után a felfűtés kezdete: ………… év………… hó…… nap

Felfűtési folyamat leírása

1. nap: felfűtés + 20°C előremenő vízhőmérséklettel

2. nap: felfűtés + 30°C előremenő vízhőmérséklettel

3. nap: felfűtés + 40°C előremenő vízhőmérséklettel

4. nap: felfűtés + 50°C előremenő vízhőmérséklettel (illetve a tervező által megengedett max. értékkel)

5‐től 15. napig: fűtés a megengedett max. előremenő hőmérséklettel, éjszakai szünet nélkül

16. nap: fűtéscsökkentés + 40°C előremenő vízhőmérséklet

17. nap: fűtéscsökkentés + 30°C előremenő vízhőmérséklet

18. nap: fűtéscsökkentés + 20°C előremenő vízhőmérséklet

19. nap: nedvességmérés (betonréteg esetén 1,8% , CM‐módszerrel)

A CM‐módszerrel történő nedvességméréshez kérje a parkettázást végző szakember segítségét. A tervező a felület nagyságától függően jelöljön ki nedvességmérési pontokat: a CM méréshez a mintákat ezen helyekről kell venni!

Amennyiben a fűtéscsövek a betonréteg közepén helyezkednek el, a lehűtési szakasz után 5 nap szünetet kell tartani. Ezt követően meg kell ismételni a felfűtési procedúrát. A következő felfűtési és lehűtési eljárás az 1 ‐ 4. és a 16 ‐ 18. napok között előírtak szerint történjen meg. Parketta lerakására alkalmas állapot elérésekor a munkálatokat 18°C betonhőmérséklet (25°C előremenő vízhőmérséklet) és 65% alatti légnedvesség esetén lehet kezdeni. Amennyiben a betonnedvesség nem megfelelő, a fűtést tovább kell folytatni 40°C‐os előremenő vízhőmérséklettel a lerakásra alkalmas állapot eléréséig, ismételt nedvességméréssel.

Abban az esetben, ha a lehűtés befejezése után és a parketta lerakásának kezdete között 7 napnál hosszabb szünet következik be, a felfűtést 40°C‐os előremenő hőmérséklettel meg kell ismételni, legkevesebb 2 napig. Ezt követően ismételt nedvességmérést kell végezni. A felfűtési és lehűtési folyamat során, szabályos időközönként rövid idejű szellőztetést kell végezni.

A kiszárítási folyamat során, a betonfelületen nem lehet építőanyag vagy más, a felületet takaró anyag. Az eljárás max. 80 mm vastag betonrétegre vonatkozik.

A leírás szerinti kiszárítási eljárás a biztonságos nedvességtartalom eléréséhez szükséges minimális időszükségletet tartalmazza. A kiszárítási folyamat meghosszabbítása az elérni kívánt biztonságot javítja.

Padlófűtés alkalmazása esetén a parketta felület megengedett maximális hőmérséklete 28°C. A hőmérséklet túllépése a keményfa felület jelentős károsodását vonja maga után.

A fűtési szezonban kérjük, fordítson fokozott figyelmet a természetes faparkettával burkolt helyiségek megfelelő légnedvességének biztosítására, mely különböző párásító eszközökkel oldható meg. Az alacsony, 50% alatti légnedvesség a faanyag káros kiszáradásához vezet. Ennek következtében az egyes elemek, illetve a lamellák között rések keletkeznek. Súlyosabb esetben az egyes lamellák felválása is előfordulhat. Az alacsony légnedvesség emellett káros hatással lehet az egészségre is.

© BUDAPEST-PARKETTA • Minden jog fenntartva!

Ez a weboldal sütiket használ!

A kényelmes böngészési élmény érdekében sütiket használunk a tartalom és a közösségi funkciók biztosításához, illetve a weboldal forgalmunk elemzéséhez. A weboldalunkra vonatkozó sütikezelési feltételeinkkel kapcsolatban a "Részletek" gombra kattintva kaphat bővebb tájékoztatást. Rendben! Részletek